"Kedves Aletta!
Nem vagyok nagy irónő, nem tudok ódákat zengeni
de röviden, tömören leirom érzéseim.
Azért kézzel irom mert tudom, hogy szereted az írásom:)
Annyira örülök, hogy megismerhettelek,
nálad szókimondóbb és ilyen jól megfigyelő csajt még nem láttam.
Szeretném ha tudnád,
hogy soha nem felejtelek el téged ha elmész
és ugyanúgy szeretném veled tartani a kapcsolatot.
Annyi mindent köszönhetek neked,
mert mindenben segítettél nekem bármire volt szükségem bármikor.
Ami a legfontosabb hogy egy IGAZ BARÁT vagy.
Biztos vagyok benne,
hogy rengeteg barátod lesz Sopronban is és abban is biztos vagyok,
hogy tökéletesen megállod a helyed.:)
Nagyon nehéz lesz itt hagyni mindent, de sajnos muszáj lesz :(
De mi mindenben melletted állunk és imádunk! Szeretünk de nagyon!:)
A vicces és meghökkentő msn-es beszélgetést sem lehet elfelejteni,
ahogy barátokká alakultunk és ahogy feltétel nélkül megbiztunk egymásban.
Köszönöm^^. És a kedvenc jeleid sem felejtem-> a reflexből jövő xD a fülecskék^^
és olykor a szomorú arc :/.
Furcsa lesz nélküled és nagyon nehéz is mivel pótolhatatlan vagy!
Szeretlek és sosem felejtelek. Sok sikert a Soproni életedhez!
KÖSZÖNÖK MINDENT!^^
SOSEM FELEJTELEK!<3"
Azóta mennyi minden történt..
mennyi minden változott..
de mindig is megtartom emlékbe..
hogy ilyen is volt egyszer...(:
