Ma mondhatni összetörtem...
Darabokra szakadtam.
Csalódtam?
Nem mondanám.
Pusztán változott a véleményem(:
Sírtam..zokogtam.
Mert úgy összejöttek a dolgok.
Ilyenkor szoktam mondani hogy túl szép hogy igaz legyen.
Mármint a jólétem ami VAN.
Mert igen, nem hagytam magam.
Piszkosul fáj-fájt nem is tudom..
..már inkább közömb.
De túlléptem.
Pár óra kellett és sikerült.
Nem fordultam senkihez segítségért.
Úgy éreztem ezt magamba kell lezárnom.
Megtörtént.
Rendben is vagyok.
Kiegyensúlyozott életem van.
Mert ezt akartam.
Néha kell sírni.
Sírok is, megkönnyebbülök és az élet megy tovább.
Mesebeli álmaim a múltban szénnéé égtek.
Újak születtek, szebbek és jobbak.
Felöltöm az amazon arcom.
Sikerül minden akadály legyőznöm.
Hol nyereséggel..
..hol épp veszteséggel_
