Ma/holnap költözök.
Költözök az új lakásba.
Ami több ok miatt érdekes.
Először is mert,
életemben először fogok lakásban lakni.
Emeleten..
Hm..
udvar, kutya, környezet nélkül.
Továbbá az ismételt költözés.
Nem érzek semmit.
Nem hat meg semmi.
Dobozolok, pakolok jobbra balra..
De nem érdekel.
Úgy érzem egyre inkább érzéketlenebbé kezdek válni..
Minden téren..
ami tudom nem jó, hisz a probléma nem oldódik meg úgy..
hogy elzárom magamtól.
Nehéz hétvégém lesz/van.
Annyi mindent kellene tennem,
de kevés rá az idő.
Főképp hogy kellő elbeszélgetést kaptam az Igazgatótól..
Továbbá újbóli festés..
nomád életmód.
Valójában ebben a házban, ahol még most vagyok..
hát sok jó élményem volt..
nem mondhatom azt, hogy csak rossz történt velem, mert nem.
Sok jó emlék fűz ide.
Mégis úgy vélem, az az otthon ahol,
otthon is érzem magam és boldog vagyok.
Hogy hol van ez a hely?!
Mindenki most arra a válaszra számít hogy:
Marcali.˘˘
De nem, már Marcalit sem tudom otthonomnak nevezni,
nem azért mert nem szeretem,
talán jobban szeretem mint ott léptem során..
De a bútorok és a légkör nélkül csak az emlékek miatt sajátos.
Most olyan hontalan vagyok, mármint átvitt értelemben..
Valójában magamat sem találom most,
ami nem tudom jó vagy rossz e.
Csak vagyok.
Hol jól, hol rosszul.
Biztos tombolnak bennem a hormonok..
vagy inkább az indulatok.
Mindig azt mondják új otthon,
egy új élet.
Hát én ezzel nem értek egyet.
Kiváncsian várom új, lakásos..
justos életem_
