Érthetetlen agy.
Rájöttem hogy a világban annyi minden bánt,
annyi mindennel nem értek egyet..
mégsem mondom ki őket,
mert fecsegek össze vissza,
néha túl sokat is,
a jelentéktelen vagy épp jelentőségteljes dolgokról,
mégis néha pont azt nem mondom ki,
ami leginkább bánt.
Hogy miért van ez,
azt én sem tudom.
Lehet félek, hogy ezzel elveszítek valakit,
lehet félek, hogy mindez az illúzióm szüleménye,
de lehet félek egyáltalán ezt az egészet beismerni magamnak.
Tudod drága Voltaire,
nagyon nem tetszik a műved,
mert Candide igen is megérdemelné,
a te keserűséged által meg nem élt boldogságot!
