2011. október 6., csütörtök

Lassan vége..

Lassan vége lett..*-*

úgy érzem vége az eddigi balsorsomnak,
nem tudom miért történt,
de úgy döntöttem leszarom.
most valahogy nem tud érdekelni az, ami eddig mindig.
a MIÉRT?!
Hihetetlen, de tényleg nem érdekel.
megtörtént és kész,
biztos oka volt..
Fogalmam sincs mi, de volt.
Most csak vagyok,
talán mint egy déli báb,
akár egy adrenalin bomba.
Nem rég, azt mondta egy kedves ismerősöm,
hogy velem azért jó beszélni,
mert engem még soha nem látott szomorúnak,
és hogy én mindig milyen vidám, életerős vagyok.
Amin először teljességgel felháborodtam,
hogy hogy ismerhet ennyire félre..
De aztán örömmel töltött el,
hogy hála isten nem olyan nyilvánvaló,
a bénásázom és a hisztijeim.
Mert most már rájöttem,
hogy valójában semmi bajom nem lehetne,
csak pusztán hiszti.
Meg dráma.
Igen is jól vagyok.
Maximum kinyír a betegség,
de az is elmúlik egyszer, mint minden más..