Ma ismét elfogott az az érzés.*-*

Az az imádott extázis.*-*

Amikor énekeltetek..:D

aztán a következő pillanat,

mikor kaptátok a pontokat..

és az a hülye zsűri, méginkább húzta az időt.-.-"

Azt hittem felrobbanok:O

Szokásosan..:D

De éreztem, éreztem azt a lelkesedést,

félelmet és örömet..

amit csak ti tudtok ilyen téren kiváltani belőlem.*-*

Mert hetek óta,

nem tellik el úgy nap,

hogy ne jutnátok eszembe,

a verseny, valamelyik dalotok.*-*

Ma nagyon sokat hallgattalak titeket..

Régebbi illetve újabb dalokat.

Vicces, de még mindig tudom a szöveget.:O

Pedig azt hittem el fogom felejteni,

hisz oly rég hallottam őket..

De nem:D

Ahogy a kamuangolom is ugyanolyan tökéletes,

mint eddig volt.:DD

Aztán megtaláltam a hm,

számomra legkülönlegesebb dalt.:D

Mert nem értelek Vik,

nem értem miért Lindával

Lindának, énekled mindezt..:)

Mert nekem tényleg sokat mond.(:

Emlékszem, volt egy időszak,

mikor minden nap ezt hallgattam:D

De megtaláltam azt a dalt is,

amit évek óta kerestem.*-*

És mégis.*-*

és mégis meglett.:P

Milyen íronikus tudok lenni.x"D

De egész nap vártam az estét.*-*

Mert annyira akartalak látni titeket.:D

Annyira imádom a szereteteteket egymás felé.*-*

Mert mint tudjuk Linda a hang,

Drága Viktor fényévnyire szédikél tőle,

Ben meg inkább csak elrappel valamit.:D

Mégis így kerek az egész.*-*

Azt hiszem ma nyilvánosult meg bennem az,

hogy történjen bármi,

teljen el bármi idő.*-*

Ezeket a hangokat mindig megfogom ismerni,

s örökké szeretni fogom.:)

Köszönöm nektek,

köszönöm hogy ezt az érzést kiváltjátok belőlem,

mert váratlak pillanatokban,

talán a ti jelenlétetek nekem maga a fény.(: