2012. április 11., szerda

Valami eltört.

Valami eltört.



Valójában szar érzés ez..
Elmesélem mi az jó?!
Emlékszel a Liza mama halálára?!
Ott voltam a fürdőkádban és csak annyit mondtam hogy fáj..
Fáj ott belül.
Lehet hogy csak egy kutya volt,
de születésemtől fogva minden nap láttam,
jobban szerettem mint sok más ember egymást..
Mondhatni imádtam, a meg nem született testvérem,
az anyukám, a biztos pont volt..
Egy kutya..
de biztos pont.
Félre ne értsd, én nem egy kutyához hasonlítalak..
Csak próbálom elmagyarázni mi zajliik le bennem.
Szóval miután meghalt a Lizamama.. majd utána KisLiza..
Jött a mai Liza.:D
Akit szeretek.. tényleg szeretek.
De anya, hányszor öleltem meg?!
hányszor vittem el sétálni?!
hányszor simogattam meg?!
Kevésszer, nagyon kevésszer.
Mert nem akartam szeretni..
nem akartam annyira szeretni..
mert nem akartam elveszíteni..
nem akartam hogy fájjon ha nem lesz..
Érted már?!
Ezért nem megyek oda hozzád most állandóan,
ezért nem puszilgatlak állandóan.
Mert majdnem elveszítettelek..
Vagyis na ez enyhe túlzás..
akkor mondom úgy, megéreztem milyen az,
ha történik veled valami..
Vagy inkább újra éreztem?!
Nem tudom, de neked a vállad,
bennem viszont valami eltört.
Természetesen félre ne értsd,
úgyanúgy szeretlek mint eddig.*-*
Meg szeretni is foglak, talán tudod az a plusz..
Ami összeköt minket, az a bizalmi dolog.
Az az, amit most kicsit szüneteltetnem kell,
nem miattad, miattam.
Mert nekem fáj.. persze nem mutatom,
mert nem láttál sírni és mindig molyogok,
de tudod belül fáj.:)
Sőt talán érzed is..
De azt hiszem tudat alatt, ebben most segít a Joci kicsit.
Mert hát mégis csak a seggedben lóg állandóan,
így nem panaszkodhatsz és talán észre sem veszed..:)
De nekem most időre van szükségem..
Hogy visszakapjam önmagam.
mármint azt az ént, aki veled szemben vagyok..
Mert most úgy érzem eltört valami.
Eltört bennem, belőled.
De ígérem mindenben melletted leszek,
egyszerűen most egy kicsit engedj el..
és talán sikerülni is fog, úgy hogy észre sem veszed..
Gyógyulj meg...*-*
Szeretleek.♥