Azt hiszem, nekem tényleg nem jár a boldogság..
ez tényleg fájt!
Sokat sajnálom magam tény és való..
és messze nem vagyok jó sőt tökéletes ember sem..
De végre azt tudom mondani, hónap után,
jól éreztem magam valahogy felszabadult voltam,
élettel teli.*-* és a dolgok is tök jól jöttek ki,
bármit amit szerettem volna, úgy tudtam alakítani,
hogy meg is történjen..
De tudtam, hogy ez lesz..
napok óta éreztem anya,
hogy valami nem oké.
Tudom tudom, nagyon sőt kurvasokmindenben igazad van.
De nekem akkor is szarul esett az amit a napokban mondtál..
a mai pedig.
Azt hiszem örök nyomot fog hagyni.
Főleg, hogy ezentúl nem beszélünk.
Mert tudod nem én akartam megszületni,
nem én mondtam hogy szüljél meg.
Ebbe nem volt beleszólásom!
.. de tudod borzalmas, egy olyan dologért hibáztatni,
amiről nem tehetek.. jelen esetben a születésem.
De ha neked ennyire fáj, hogy megszültél,
akkor nekem eltudod képzelni mennyire fájhat ezt látni?!
Látni, hogy az anyám azért sír, mert megszült engem..
utálja magát azért mert megszült..
azt az undorító embert aki lettem.
Azon gondolkozom,
hogy valójában mennyire is utálhatsz engem?!
Mert nem mondom hogy nem volt igazad,
és nem is sajnálom magam..
csak egyszerűen én nem tudnám ezt a gyerekem szemébe mondani,
még ha egy gyilkos lenne akkor sem..
Az hogy a saját szarodat jobban szereted nálam, azt hiszem csak hab a tortán,
talán már nem is tudott rám hatni,
mindazok után, hogy neked az lenne a legjobb,
hogy ha elköltöznék végre.
Jelen pillanatban komolyan mondom,
még levegőt venni is fáj!
Tudod, mindig is azt gondoltam,
hogy az emberek életében felesleges,
vagy pótolható vagyok,
de most már inkább a teher és a nyüg ami a valóságot tükrözi.
Tényleg elismerem, hogy igazad volt,
bizonyos dolgokban..
De egyszerűen nem mondattál volna ilyeneket..
Egy anya nem mondd ilyent.
és hogy te örök maradsz?!
Nem anya, senki és semmi nem örök.
Mert azt mondtad többet soha nem fogsz hozzám szólni,
nevetséges mert soha ne mondd hogy soha,
de tudod nekem van egy előnyöm veled szemben,
az én memóriám kibaszottjó.;)
és ahogy másnak úgy neked sem fogom ezt soha elfelejteni.
Megbocsátani megfogom,
de azt se mostanában.. de felejteni.. sohasem!
Valószínúleg tényleg borzalmas ember vagyok,
de tudod lelkem nekem is van ami nem fos,
mert aki fos a lelke, az te vagy mert képes ilyeneket kiejteni a száján.
és amikor én azt mondom rád, hogy szánalmas vagy?!
akkor vérig sértődsz.. végülis..
Oh igen a Csernus azt vallja, hogy mondd ki mindig amit érzel,
csak tudod az ügy másik felén álló emberről soha nem ír.;)
Én elfogadom ezt a tényt, mert van egy nagyon előnyöm veled szemben!
Az amit pontosan te mondtál ki nemrég,
hogy nekem van olyan ember az életemben akire bármikor számíthatok,
természetesen rajtad kivül, de neked nincs..
Mert tudod ez nem az az ovis nem beszélünk lesz,
hogy amikor én kérdezek valamit nem válaszolsz,
de ha te kérdezel akkor válaszolnom kell.
Nem anya, ez tényleg az volt,
amikor igen is kurvára nagy fájdalmat okoztál..
De látod, te mégis csak különb vagy mint apa,
te legalább a szemembe mondtad! :)
