Talán most tűnt fel igazán..
talán most érzem igazán..
hogy milyen gyorsan szalad az idő..
Hm..annyi minden történt velem az elmúlt egy évben..
mégis mintha tegnap lett volna.:)
Életemben először vizsgáztam angolból..
akkora nagy szó számomra..
középső padsor második sor.
Annyira féltem..
izgultam...
talán ott bízonyíthattam magamnak először igazán..
hogy képes vagyok ráá..
és hogy persze menni fog.
Méég mindig megvan a collossal..
még most sem tudom hogy kell írni:)
pedig már egy éve a tulajdonomban van.
Még most is megvan, tegnap használtam*-*
Néha elgondolkozom azon
hogy valójában mennyi jó dolog ért ebben a 365 napban.*-*
Rengeteg_
Természetesen nem volt mindig minden mézesmázas..
de úgy érzem önmagamhoz képest tűrhetően viseltem a dolgokat.
Hisz ha lehet mondani teljesen átalakult az életem.
Egy éve ilyenkor..
hm reggel a Lilivel beszélgettem az emeleten és néztük a havat..
amint az Anna és a Niki beleírják a hóba hogy "BOLDOG SZÜLINAPOT"
mert akkor volt éppen valakinek a szülinapja..
pontosabban ma is minden bizonnyal.:D
Akkor még nem tudtam elképzelni milyen is lesz most az életem.
Annyi sok reményt fűztem annyi emberhez.
Mondhatni lehet olyan naív voltam.
De hiszem azt, hogy mindig minden okkal történik.
Rengeteget változtam, van aki szerint jó s van aki szerint rossz irányba.
Lényegében ugyan az maradtam aki voltam, talán kicsit értelmesebb és mégis más.
Itt élek Sopronban.
Már több mint 4 hónapja.
De miért érzem még mindig úgy hogy elsem jöttem??
Lehet azért, mert talán a lelkem még ott van.
De nem, már kétlem..
Szerintem pusztán annyi, hogy elsem szakadtam az igazán fontos emberektől, dolgoktól.
Persze ez alatt nemkeell az egész várost és az iskolát elképzelni.
Az emberek és a dolgok száma összesen 5-6 darab.
De úgy érzem nekem ennyi épp elég.
Hisz egy idő múlva már teljesen megszokom az ittlétet.
De a szívem akkor is ottlesz ahol én szeretném.
Senki és semmi nem tud ettől megfogsztani akkor hogyha én ezt akarom.
Nem értek azzal egyet hogy a környezet befolyásolása vagy másféle érvelések.
Hülyeség.
Lehetetlen eldobni csak úgy eldobni a szívedben összegyűlt dolgokat csak mert előtted megnyílik egy új és más világ.
Sokan mondták majd biztos elfelejtem őket..majd bevonz a soproni élet.
Ugyan.
Nemkell itt senkit sem álltatni.
Százszor előbb felejtettek ők el engem.
De nem baj, csak éppenséggel ne fogják arra hogy elköltöztem..
Mert ez a legkönnyebb kifogás.
Mert igen is van olyan ember aki szerintem ezt cáfolni tudja.(:
Nem kapott el a soproni őrület nem lettem beképzelt.
Az vagyok aki voltam, egy éve reggel a fizika teremben.
Csak lehet hogy már nem mindenki akar annak látni.
Erről nem tehetek..
Mert talán akkor soha nem is ismert igazán..
