Ma.˘˘
"Annyira imádom az olyan embereket..
..mikor nevetek vagy vigyorgok megjegyzik hogy milyen boldog vagyok..miközben épp egy világ omlik össze bennem..
ÉS
..mikor épp jól vagyok csak nem tartom lényegesnek a vigyorgást akkor azzal pesztrálnak mi bajom..?!
..ezek után még ők nevezik magukat barátnak..-.-"
Ezt a véleményt 'publikáltam' fészbúkra..
Aztán rájöttem hogy tökéletes igazam van, de közben mégsem.
Őszintén szólva szerintem saját magamban kéne rendeznem egy két dolgot és akkor minden rendben lesz.
Tegnapi nap folyamán magamba néztem úgymond..
Hogy én mit tettem meg a barátaimért és mit tettem meg a barátságaimért..
és a másik fél mit tett?
Hát megkell hagyni semmi egonövelő duma nélkül, de bő fölényben én nyertem..
Ha szánalmasnak tűnik ha nem, de unom már!!
Nem mentem messzire.. csak az emeletig.
Költői kérdést tettem fel, mond te mikor jöttél le, "csak úgy" hogy megnézd mit csinálok és mi van velem..
a válasz max 1-2 dee ha nagyon jószívű akarok lenni 4, amennyi tuti nem volt, a 7 hónap alatt.
Hát oké.˘˘
Mondjuk ez az eset még nem is bánt annyira, direkt ezzel példáztam, mivel ez megszokott a 14 év alatt:D
Mondjuk ez nem pont a keresésben megnyilvánuló dolog amire ezt irtam..
Hanem alapból.
Nem is tudom, engem tényleg érdekel mi van az emberekkel...
mert érdekel.
segíteni is segítek.
Még az sem bánt ha nem kérdezik meg mi van velem..
Mert általános esetben úgysem mondanám el..
De az, hogy egyszerűen ennyire ne ismerjenek az már dühítő.-.-
Jó ne mondom hogy én olyan könnyű eset vagyok..
akit mindenki simán kiísmer, mert akkor hazudnék.
De ameddig egy ember képes ráá (van ilyen!) addig szerintem nem lehetetlen..
nem azt kívánom hogy aztán most húú mindenki tudja minden gondolatomat..
nem.
csak pusztán.. nee ismerjen ennyire félre máár-.-"
Habár itt kettő variáció létezik..
1. tök leszarja mi van velem.
2. érdekli csak annyira sík hülye hogy nem jön rá mikor vagyok télleg szarul.
Valójában fogalmam sincs miért foglalkozok ezzel..-.-
Magamat sem értem.
Vagyis hát de, mert bánt.. bánt ez az egész.
Majd persze továbblépek rajta.
A legbosszantóbb az egészben..:
haa valaki most azt mondaná hogy itt mondom oké de élőben meg nem,
először is egy barátnak az ilyent nem kellene mondani..
mert akkor már régen rossz..
a másik ami vicc az egészben hogy még mondom is:O
jó persze, nem úgy hogy ..
jaaj most épp mindjárt meghalok olyan szarul vagyok..
közben meg fülig ér a szám.
Pusztán egy rohadt egyszerű mondat amiben minden benne van. :
Nem minden az,aminek látszik.
És ha ezek után nem lehet rájönni a dolgokra.
Akkor Viszlát.*-*
Még ha ilyen könnyű is volna..
mert úgysem lenne így..
Mindenki úgy gondolja hogy húú, de nagyon sok fontos ember van az életemben.
Hát nem..
ez egy igen igen nagy tévedés.
attól még hogy valakivel sokat beszélek, nem azt jelenti hogy a legfőbb bizalmasom.
Habár most már én sem tudom kibe bizok meg és kibe nem.
Én már semmit nem értek.
De legfőképpen magamat nem.
Komolyan néha, tudom mit kellene vagyis nem kellene tennem mégis megteszem.
A poén nem tudom ki diktál, a szívem vagy az eszem.
Dee valahogy most a legjobb kifejezés az volna hogy megakarok szűnni.
Mielőtt bárki is valami depresszionális cuccra gondolna nem az.
Pusztán csak olyan nemtudom embermentes életre lennék kiváncsi.
Úgy kivágni magam a képből, mindenki életből..
szóval nem megismerté tenni magam.
kiváncsi lennék, én hogy birnám a barátaim és a szeretteim nélkül,
és ők nélkülem.
Kössz, nem kell a válasz, tudom nagyon jól.
De attól még hm nem is tudom.
Ezen már csak röhögök.
Hát néha télleg úgy érzem tök felesleges vagyok és senkinek nem vagyok fontos.
Mert néha tényleg így jönnek le a dolgok, az én logikám szerint legalábbis.
Aztán rájövök hogy, hogy is gondolhatok ilyent..?
És hogy akkor talán nekem nem is fontosak a barátaim.
Hát erre se tudom a választ, mármint arra nem hogy miért jönnek belém ilyen kérdések.
Vagy talán mégis?! A jelentéktelen egyoldalú barátságok miatt.
Mert amúgy talán életem legfontosabb tényezői a barátaim.
Szóval az a verzió hogy nem fontosak, hazugság.
Nem mondanám azt hogy most baj van.
Mert nem hiszem azt.
Meg azt sem érzem hogy szarul lennék..
Pusztán most kikivánkozott belőlem.
Kamu hogy most, mert kb 2 hónapja mentegetem a részleteket a piszkozatokbaa..
csak a délelőtti akciózások után most jött nyilvánosságra.
Általában értelmesnek tűnő blogbejegyzéseket szoktam írni..
hát most el sem olvasom mit irtam, mert mikor irtam akkor ezt gondoltam..
most már lehet nem, mindegy.
Szerintem értelmetlen és követhetetlen lehet az egész, én értem és most ez a fontos.
továbbá ha
érted-érted,
nem-nem_
