Miért.

Az életnek mindig a napos oldalát kell nézni,

..hát nálam most sajnos tomboló vihar van.

Úgy érzem egy kicsit megtört bennem egy elzárt szakasz,

ami mostanság agyam eldugott részeiben élősködött,

és most gyarló módon letaposott.

Bizonyára pár nap,

míg túl leszek az ominózus válságon,

de fáj, hogy még kimondani se tudom mindazt amit érzek,

ami az én esetemben igazán nagy probléma,

tudom hogy senki nem tud segíteni

eféle öncincáló dolgaimon,

de nem sajnálom magam!

Sokszor sajnáltam, de most nem.

Most pusztán fáj, és önkéntelenül örlődök a sorson.

a Miérteken.. pedig miért?!

Hisz semmin nem tudok már változtatni,

rossz döntéseim sorozat hozzátesz mai emberi mivoltomhoz,

mai életemhez, barátaimhoz és minden máshoz.

Mégis fáj a miért?!

Csak épp a válasz nem jön soha.