Rosszul lettem.
Felébredve édes álmomból,
egyik legnagyobb félelmem vált valóra.
Be fogsz jönni.
megállsz és bejössz ezért látnom kell..
de én erre még nem készültem fel,
félek..
rettegek!
Tudom hogy önző vagyok és gyenge húzás tőlem.
De én senkivel nem találkoztam aki haldoklott..
Senkivel nem, mert nem mertem..
Mert azt a hű de jó kifogást használtam,
hogy "én úgy akarok rá emlékezni, amilyen még egészségesen volt".
valójuk be szánlamas.
mert te sem leszel az ettől a perctől fogva,
aki voltál..
S amióta tudom..
először is titkon olvastam utána..
és senkivel nem beszéltem erről.
Mert félek, mintha a szavaimmal eltemetnélek..
És azt hiszem tényleg nem fogtam fel..
Mert még nem készültem rá,
hogy elveszítsek valakit.
valaki a aki közel áll hozzám..
Először tudod mi jutott eszembe?!
Az, hogy én milyen csúnya dolgokat írtam rólad nemrég..
hogy sértegettelek és bántottalak..
és most utána rögtön arra,
hogy héé.:O én azt komolyan is gondoltam.
Ezért ez most bánt, de sajnálom így gondoltam.
Majd a következő gondolat..
hogy én tényleg nem akarlak látni!
borzalmas, mert lehet most leszel a legjobban..
legjobban utoljára.
És én pedig elfordulok tőled...
de értsd meg, én nem bírnám végignézni..
ahogy fuldokolsz.. vért köpsz..
majd a végén inhalálsz és meghalsz..
Anyáék egyszer elbúcsúztak már tőled..
én nem fogok, egyszerűen nem megy.:O
Kilátástalannak érzem magam.
és anya meg áltatja magát.:O
De mind tudjuk titkon hogy mi ez..
Mind..
és erről te is tehetsz...
és megint itt van az hogy téged hibáztatlak..
ohh istenem, fogy az idő.:O
mindjárt itt leszel..
és én mosolyogva örülök neked.
talán utoljára ily boldogan?!
Nem tudom..
De félek.
Mert nem készültem fel rá..
Még nem.
De azt hiszem erre soha nem lehet igazán.
Lekell győznöm önmagam..
ott kell lennem veled végig,
de elköszönni..
elköszönni azt hiszem én nem fogok tudni..
mert kevés az időő.:O
arra hogy ne lásd a szememben a fájdalmat és a szánalmat.
Mert tudod ez is benne van,
ha én haldokolni fogok,
tőlem senki ne búcsúzzon el..
ne azt mondja, hogy de hiányozni fogsz,
nem, mondjon egy csodás emléket, egy pillanatot, amit együtt éltünk át.*-*
de ne sajnáljon, mert attól minden reményem oda lenne..
és én sem akarlak majd sajnálni..
ohh mintha ezt olyan könnyű lenne mondani.
de én nem temettelek el.. egyszerűen csak ismerlek..
és igen hiszek abban, hogy ez nem az ami..
de jobb félni mint megijedni..
.. mindentől, amire én még nem készültem fel.
Rettegek.:'(
de az utolsó percig hinni fogok..
és nem temetlek el.♥
