Ajánlás.˘˘

Ajánláás.˘˘

Először is: "Hol a remény_?" <- betűkombináció vége..?

csak hogy jól értelmeztem e..:)

MÁS.

Ma, egyik kedves ismerősöm ezt küldte nekem, igazán megfogott..

Ez az IGAZ BARÁTSÁG nagyon ritka, ezért ha rátalálsz egy ilyen barátra, becsüld meg,

hisz ez egy ritka kincs!

A barátság egy szó... egy érzés... egy gondolat…hely a szívedben. Kötődsz a barátaidhoz és akár olyan szoros kapocs fűzhet hozzá, ami örökké tarthat. Az igaz barátot nagyon erős láthatatlan kapocs fűzi hozzád.

Ha szomorú vagy, és kiöntöd neki a szívedet hallgat némán, és nem vádol, nem dörgöl semmit az orrod alá, csupán végighallgat szótlanul, és néha ez is elég. Egy őszinte barát kiolvas minden lényeges dolgot a szemeidből, ha kell, szavak nélkül ott van veled, s ha távol van tőled, lélekben mindig ott van veled, akkor is ha nem láthatod-hallhatod, gondolatban mindig ott van veled, akkor is, ha bánatos vagy, szomorú, vagy éppen szerelmes és végtelenül boldog. Ő mindig veled van, akkor is, ha testileg nincs is jelen_

William Levy.

William Levy.˘˘

Kedves Anett..

Ezt a bejegyzést csak is miattad, a kedvedért irom:D

Az elmúlt pár napban-hétben..

Minden áldott napomat bearanyozod...

Drága..

~Alejandro ♥                                      

~Juan Miguel ♥                                     
                        

  

  

~Zsán Misel ♥                                      

 

  

~Maximilian ♥                                       
          

 imádatoddal..

Amit sikeresen rám ruháztáál.:D

Ha másért nem is, ezért már érdemes felkelni reggelte nem igaz?!

Imádok reggelente úgy suliba menni..

 hogy máár előree nevetsz a JuanMiguel-es mosolyoddal.*-*

Nem egyszer mondtam már, hogy a 2 évvel ezelőtti önmagamat látom benned..

Amit úgy érzem sikerült is valamilyen szinten visszacsalogatnod beléém..

Perszee neem a fanatizmus szintjéiig.^^

Esküszöm saját magamon nevetek, hogy miket nem művelünk.:P

Igaza volt pár emberneek akik szerint rosszabbak vagyunk mint a nagyik..

..hát igen, mi máár csak teljes odaadással tudunk élni egy sorozatnaak..xD

Nem utolsóó sorban a főhősért..

mert ugyee ő a ...

tökéleteess..

a testétőől a lelkéiig minden..

csak néha azt felejtjük el hogy ez egy szerep..:D

De hát néhaa engedni kell a fantáziának nemigaz??*-*

Egyszerűen imádom kitárgyalnii miről is szólt a rész..

..és tervezgetni hogy most mi lesz vajoon??

Így, ezekkel a drága képekkel kedveskedek nekeed..

(nah meg perszee magamnak is:P)

ééés hosszú méég a sorozat vége, ezért kívánook még..

..sok sok sorozatelemzőős napot magunknaak_
(Jah, amúgy tudom hogy kellenek ezeek a képek, szóval holnap átküldöm őket:P)

    

Szeretetszál.

Szeretetszál.˘˘

Hm..

Mondhatni életem mérföld-kövei voltak..

Nem azért nem irtam, mert nem tudtam mit..

vagy esetleg nem lett volna lehetőségem..

Pusztán olyan érzelmi hálóban voltam hogy magam sem tudtam mit gondolok.

Az összeroppanástól kezdve a csúcspontig.

Voltam otthon..

Talán már nem is mondhatom azt hogy otthon?!
Úgy érzem elhagyott..

nem én a várost..

a város engem.

Természetesen képletesen..

..dee mégis elhagyott.

A benne lévő értékek múlnak ki igazán..

és a végén marad egy kopár kis falu, semmi érzelemmel.

Nem szeretnék arról mesélni mi és hogy zajlott lent.

Mert úgy érzem ez senkire nem tartozik, csak rám.

Viszont..
történtek olyan dolgok is ami miatt boldog voltam.

10 év után, először aludtam az apámnál.

Ami nagyon nagy szó..

persze nem ő ajánlotta fel, de maga a tudat..

a szeretet, vagy éppen az izgalom..

Boldoggáá tett*-*
Hisz az apám, a hugom, a mamáám és mindenki más akiket olyannyira szeretek ott volt.

Élveztem..

kedvesek voltak és aranyosak, mindenben a rendelkezésemre álltak.

Soha nem vágytam, és nem is vágyom arra hogy együtt éljünk..

mint egy szép boldog család.

Mert nem.

De mint látogató, szivesen mennék méég, méég.

Soha nem fogom elfelejteni az akkor és ott szerzett boldog pillanatokat.

Hisz lehet hogy másnak oly természetesek..

..de számomra nem.

Ahogy látom hogy rámnéz az apám, és szeret.

Lehet a bennem rejlő anyát, lehet a régi emlékeit.

Dee látszik hogy szeret.

Rengeteget jelent..habár soha nem panaszkodhatok..

apám helyett volt papám.

Aki mindent megtett értem..

..de ahogy mondják anya csak egy van..

..én valahogy az apákról is ezt vallom.

Hiányzik..fáj hogy nem ismerem, nem ismer..

ha egy 10 pontos kérdőívet feltennék neki rólam.

ami nem a születésem helyét és dátumát tartalmazza..

nem tudna rá válaszolni..

de nem érdekeel.

Mert az apám, ha csak biológiailag is akkor is az apám..

Ezért ha lehetőségem nyílik rá úgy érzem most már több időt fogok vele tölteni..

hiszen senki nem tudja mit hoz a sors..

élveznii fogom minden egyes vele töltött percem,

hogy legyen emlékem, legyen apám..

haa máshol nem is, a szívemben és a képzeletemben_

hm.

Röviden tömören katasztrófálisnak látom a körülöttem zajló dolgokat.

Holnap megyek hazaa.

Nem tudom mit érzek.

Fogalmam sincs.

Várom mit hoz a sors és a jövő.

február 14

Február 14.˘˘

Az emberek 99%-ának ilyenkor a Valentin nap jut eszükbee.

Számomra nem.

A Valentin-nap különösebb képpen nem érdekel.

Ma féléve hogy elköltöztem.

Ma féléve ilyen talán a meki körül sétáltam.

Ma féléve hagytam ott addigi életemet.

Mára már mondtam minden megváltozott.

Minden.

Semmi és senki nem úgyan olyan.

Napok óta vacilálok a végső szálak elvarrásában.

Ami a mai napon be is teljesedett.

Úgy érzem sikerült most már mindent tisztáznom magamban.

Nem azt jelenti hogy a fájdalom nincs bennem..

de persze, de a fájdalom megerősít.

Képes vagyok elzárni és csak a jóra gondolni.

Nemsokára újra otthon leszek, igen nekem az az otthonom.

Nagyon várom már..több okból is.

Most lesz tán a legfurább hazamenni.

Életem eddigi..

~legérdekesebb

~legnehezebb

~leghosszabb

~legváltozatosabb

~legtanulságosabb

6 teljes hónapja volt.

Ma is itt él benneem az a forró nyári nap.

Talán soha nem meséltem senkinek..

megtartottam magamban..

vagy csak beszélni nem tudtam róla?!

Itt az ideje hogy elmeséljem.

Egy átlagosnak nem mondható mégis normális ébredés volt.

Felkeltem felöltözteem, a nevelőapám már reggel elment pakolni a Nelliékhez..

mi anyával pakoltuk az utolsó fontos dolgokat.

Nem sírtam..talán fel sem fogtam..

nem éreztem semmit, se jót se rosszat.

maximum izgalmat.

felöltöztem és döntés elé állítottak..

maradok a mamával és egy szép napot töltünk együtt..

vagy

..elmegyek a Nelliékhez és elmegyek az első fordulóval.

Magam sem értem miért de az utóbbit választottam.

Elment háát és olyan látvány fogadott amire nem számítottam..

az a hááz ami egykor oly szeretett volt és imádtam odamenni

romokban hevert..minden szétszedvee alig maradt ott valami..

A Pici Dominik a sarokban sírt..Nelli pedig futkosott és pakolt..

pörgött, izgult de nem sírt..

nem fogta fel ő sem..

aztáán dél lett indult az első köör..

végignéztem a házukon, hisz mellette mentünk el..

Gondoltam jövünk visszaa még a következő fordulóval..

Mikor megérkeztünk élvezettel pakoltunk kii, mivel a többi csapatot megelőzve..

másik útvonalon előbb értünk Sopronba.

Mikor megjött mindenki és kipakoltunk közölték velünk a hírt.

a sokkolandó hírt.

NEM MEHETÜNK VISSZA MARCALIBA

nem köszöntem el a háztól..

nem köszöntem el a mamától..

a kutyáktóól..

a szobámtól..

nem is emlékszem hogy hagytam utoljára..

elmentek..

ketten maradtunk.

ketten egy házban.. a házunkban..

minden mindennek a hegyén hátán.

kiszabadítottunk egy szivacsot kifeküdtünk ráá..

nekiálltunk pizzázni.

élveztük mondhatni az "életet"..

aztán telefonáltam.

kifejezetten rengeteget segített akkor és ott.

szóval haa akkor nem köszönteem meg, most megköszönöm.˘˘

A család délután 2-3 óra körül ment el..

Mi miután szét untuk a fejünket..

elindultunk a nagyvilágba, várost nézni.

Ami úgy gondolom igazán bátor tett volt.

Vadidegenként egy nagyvárosbaa.

Mentünk mentünk mentünk..

hihetetlen módon kiigazodtam mindehol..

ami azért meglepő mert előttee 1x voltam ott.

Bejártuk a várost..

estee 7-8-9-10..

csak mentünk..

mentünk a nagy mindenségbee..

olyan koszosan piszkosan ahogy azt a napot átéltük..

estee 11kor egy kollégium előtt telefonáltunk..

égetett a forróság de közben esett az eső..

befutottunk a házbaa ami körülbellül 2 percree volt..

és vártunk..

vártuk hogy megjöjjenek..

és gondolkoztunk..

terveztük az életünket..

milyen lesz 1-2-6 hónap múlva.

mellékesen megjegyzem,  nem ilyenre gondoltunk(:

aztán hajnaltájt megérkeztek mi pedig bepakoltunk..

annyii erőnk még volt hogy találjunk magunknak alvóhelyet.

ahogy voltunk úgy belevetettük magunkat az álmok világábaa..

ez volt költözésem történtee..

őszintén szólva erről igazán csak egy ember tud vélekedni, aki mindezt átélte velem.

Dee mondani szokás, minden rosszban van valami jó.

A költözés által megismertem egy remek embert,

a Spanci haveromat, aki nem egy napomat megszínesítettee.^^

Ez után a nap után..

a vágyak és az elképzelések tömkellegee.

..félév elteltével bátran kijelenthetem..

semmi nem alakult úgy ahogy terveztem.

Van ami jobban sült el van ami pedig rosszabbul.

Igazándiból nem tudok véleményt alkotni mostani életemről..

vannak jó és rossz pillanatok.

De mivel minden okkal történik és mivel nincsenek véletlenek..

ezért kiváncsian várom mi fog rám várni az elkövetkezendő fél évben.ˇˇ

Amikor eljöttem írtam egy listát..terveim-címmel..

2011. augusztus 14.én kiderül mi vált valóraa s mi nem..

addig is élem az életemet..

amit nem helyhez kötök hanem szívhez..

Mert hazudnék ha azt mondanám hogy..

csak csak csak csak csak rossz dolgok történtek itt velem.

Mert nem, voltaak jók, remek pillanataim is.

Tudom lesznek is, már haa csak a szerdára gondolok..

Most már minden negatív érzést negatív dolgot..

pozítivként fogok fel..

Mert ami olykor oly fájó volt a jövőben csak derítő hatású lehet_

,.

Rengeteg gondolat amit nem tudok mondatbaa foglalni..majd holnap.˘˘

Meglepő.

Meglepő.˘˘

Ma mondhatni összetörtem...

Darabokra szakadtam.

Csalódtam?

Nem mondanám.

Pusztán változott a véleményem(:

Sírtam..zokogtam.

Mert úgy összejöttek a dolgok.

Ilyenkor szoktam mondani hogy túl szép hogy igaz legyen.

Mármint a jólétem ami VAN.

Mert igen, nem hagytam magam.

Piszkosul fáj-fájt nem is tudom..

..már inkább közömb.

De túlléptem.

Pár óra kellett és sikerült.

Nem fordultam senkihez segítségért.

Úgy éreztem ezt magamba kell lezárnom.

Megtörtént.

Rendben is vagyok.

Kiegyensúlyozott életem van.

Mert ezt akartam.

Néha kell sírni.

Sírok is, megkönnyebbülök és az élet megy tovább.

Mesebeli álmaim a múltban szénnéé égtek.

Újak születtek, szebbek és jobbak.

Felöltöm az amazon arcom.

Sikerül minden akadály legyőznöm.

Hol nyereséggel..

..hol épp veszteséggel_

Ember vagyok.

Ember vagyok.˘˘

Ember vagyok, emberi érzelmekkel.

Hetek, hónapok talán évek óta..

..nap mint nap..

nem kapok mást,

csak megalázást.

Egy kisgyerektől..

..egy 6 éves kisgyerektől.

Fáj, ember vagyok.

Mégis úgy üt nap mint nap

 mintha egy szar darab lennék.

Azt szokták mondani..

 hogy a gyereket otthon bántalmazzák a szülei..

..hát ha vicces ha nem..

 engem a 6 éves öcsém bántalmaz nap mint nap.

Fáj.

Nem csak az ütés.

Hanem a tény is.

Vannak érzéseim..

..tudom okkal teszik.

Énis ember vagyok_

fájt

A mai nap fájt, fájt a tudatlanság..

De erőt ad a tudatosság.

általad vagyok.

Általad vagyok.˘˘

Napokban énekeltee ezt a számot az egyik ismerősöm..
azóta ezt dúdolom.*-*

Gondtalan, az az élet melyben társra várok
Súlytalan, nincs mi megzavar, ha nem vigyázok
Nem gyötör kín és vágy
Ez könnyű út, te álmos világ
Hirtelen, jön egy változás, és szívem máris védtelen
Nagy a félelem, hisz elvehetnéd mindenem
S ha ez vár ránk,
Mi most vagyok azt el nem dobnám.

Dér, voltam csak téli éjszakán,
Tőled ez a csepp ma óceán,
Voltam én a Föld, ma szárnyalok,
Jobb az, aki általad vagyok,
Ez bármit megér.

Végtelen, ami bennem él,
S ki így szeret, az nincstelen,
Soha nem lehet, hisz elvihetnéd mindenem,
Ha elmennél, mi lettem én, az több mindennél.

Dér, voltam csak téli éjszakán,
Tőled ez a csepp ma óceán,
Voltam én a Föld, ma szárnyalok,
Jobb az, aki általad vagyok,
Ez bármit megér.

Hiba volt,
És ami fájt,
Ami voltunk régen égett.
Még sose volt,
És sose várt nagyobb tűz,
Mi tőled éltet,
Így kell láss,
Hogy minden percem tőled más

Dér, voltam csak téli éjszakán,
És Tőled ez a csepp ma óceán,
Voltam én a jég, ha lángolok,
Százszor jobb, mi általad vagyok
Ez bármit megér_

Haza.

Haza.˘˘

Régen nem értettem az embereket.

Konkrétizálok.

Király Viktor mondta, most érzem azt hogy itthon vagyok.

Erre én, mi az hogy 10 év után mondja azt hogy itthon van?

10 év, ezerszer megszokhatta volna már hogy itt él és nem New Yorkban.

15éves volt mikor Budapestre költöztek.

Milyen irónikus az élet?!

Nem tudom azt mondani hogy otthon vagyok most.

Nem is várom el magamtól.

De beletörődtem.

Már nem lázadok magam ellen.

Felfogtam és megértettem.

Büszke lehetek magamra úgy érzem.

A hónapok óta tartó kuszaságok egyszerűen helyes útra tévedtek.

Úgy érzem nincs miért keseregnem.

Perszee sok minden üres helyet hagy a szívemben..

..nemtudok ellene mit tenni.

De megbecsülöm azt amim van.

Talán jobban mint eddig.

Jól vagyok,mondhatni boldog vagyok.

Nem, semmi extra dolog nem történt.

Vagyis mások számára nem, talán önmagamban történt változás.

Örülök a barátaimnak, örülök az álmaimnak, örülök annak hogy élek.

Kell ennél több??
Nem.

Élhetném napjaim minden percét szomorkodással, de nem teszem.

Sopron nem az otthonom.

Pillanatnyilag nem.

Otthonom ott van, ahol otthon érzem magam, és ez Marcali.
Marcali, Noszlopy utca 100.

Majd egyszer talán, mondhatom hogy ez az otthonom, most nem.

Ez egy állapot.
Egy elfogadott állapot.

Nem foglalkozom már vele.

Élek inkább a boldog pillanatoknak_

Tetszik.˘˘

Tetszik.˘˘

Rengeteg ember próbálta már megfogalmazni,

 kiket is nevezünk barátnak.

 Sokan azt hiszik,

 hogy ugyanaz mint a haverok,

 pedig ez teljesen más.

 A haverokkal jól érezheted magad,

 a haverokkal hülyéskedhetsz,

 a haverok veled együtt nevetnek.

 A barátokkal is megteheted ezeket,

 de ők nem csak a boldog perceken osztoznak veled,

 hanem a szomorúakon is..

 Amikor minden erőddel azon vagy,

 hogy ne mutasd ki a külvilágnak,

 hogy belül szomorú vagy,

 és csak mosolyogsz, ők akkor is tudják,

 hogy valami nincs rendben.

 Ők soha nem hazudnak neked,

 és pont azért vannak,

 hogy melletted legyenek mindig.

 Ők készen állnak arra,

 hogy megvigasztaljanak téged ha szükséged van rá,

 és hogy te is adhass nekik valamit magadból.

 Ők soha nem fordulnak ellened,

 és mindig kiállnak melletted.

 Elég ha csak a szemedbe néznek, és tudnak mindent.

 Nem hagynak magadra amikor nagyon egyedül érzed magad,

 és a legfontosabb: Ők nem foglalkoznak azzal,

 hogy mások mit gondolnak rólad,

 ők nem hiszik el rólad a hazug pletykákat,

 őrájuk örökre számíthatsz, mert ők az igazi barátok_

Semmi pánik.

Semmi pánik.

Egy-két héttel ezelőtti gondolataim:

Napok óta már bennem volt az olvasás utáni hiány.

Kértem egy könyvet.

Igazán alpári minőség.

Bóvliság magasiskolája.

cím: Semmi pánik

előjáróban annyit tudtam, orvosos és szerelmes.

Megfogott.

90 oldal volt de ma elolvastam.

Nem tudtam letenni.

Mondhatni semmi új.

Semmi plusz.

Pusztán a sok Hollywood-i nyálas film egyike.

Tanúbízonyságot adott rá hogy nincsenek véletlenek.

A történet orvosokról, "okos" emberekről szól.

A közös betegség.

Hasonló múlt.

A Szenvedély.
Semmi nem történik ok nélkül.

Pusztán rossz ajtón lép be az ember és az élete fenekestül megváltozik.

Nem szeretnék többet elárulni róla, de számomra nagyon sok jó érzelmekkel átitatott pillanatot okozott.

Mindenkinek ajánlom,

 Szívhang: Semmi pánik_

Első lépés.

Első lépés.

Eddigi életemben arra a következtetésre kellett jutnom..

..bármit is elakarunk érni az életben azért tenni kell.

Ezzel mindenki más is így van persze.

Úgy érzem kezd egyenesbee rázódni az életem.

Kilátástalanságok utat nyitottak.

Vagy tán eddig is nyitva voltak, csupán én nem láttam?

Nem tudom.

Életemben először kettesben voltam valahol a testvéremmel.

Igen, nagy szó.

Soha sehová nem mentünk el úgy hogy csak mi.

csak mi, ketten.

Szeretem, nagyon szereteem.

Pusztán annyira távol állunk egymástól..

..nem ismerjük egymást.

De ma úgy érzem elindultunk a változás útján.

Én kedzeményeztem.

Kitaláltam menjünk el valahovám, ahová ő szeretné.

A Mc Donald's -ra került a sor.

De élveztem, imádtam azt az egy órát is.

Mert együtt buszoztunk.

Soha nem ültem még vele egy buszon.

Szót fogadott és együtt ettünk.

Megölelt megpuszilt.

Lehet csak az öröm miatt hogy elvittem.

De jól esett!

Szükségem van a testvéremree ha beakarom ismerni ha nem.

Örülök, hogy az iskolában egyre jobban mennek a dolgok.

Tanulás szempontjából, javítok!!

Perszee a célom érdekében..

Lehetőségem lesz minden bizonnyal hazajutni nemsokáraa.

Tudom hogy vannak emberek akikre számíthatok.
Akiket szeretek, viszont szeretnek.

Örömmel jelenthetem ki hogy jóideje nincs konfliktusom senkivel sem.

Próbálom az élet napos oldalát nézni.

Perszee nem mindig minden ilyen boldog és vidám.

De muszáj, muszáj így látni.
Néha az öröm mindenen átsegít_

:)

Kiváncsian várom a jövőt.˘˘