2010. december 31., péntek

köszönet

Az idei évem végezetéül köszönettel tartozom pár embernek..

először is..

Nelli x)

Úgy érzem ha te nem lennél itt velem szerintem biztos hogy kikészültem volna teljesen a költözéstől és egyedül itt a nagyvárosban való élettől. Soha nem mondtam igazán, de tényleg nagyon sokat jelentesz és sajnálom hogyha néha rajtad csattanak bizonyos dolgaim. Próbálom tolerálni magam de tudom hogy te úgysem haragszol rám. Sokat jelent hogyha nem is tudsz rajtam segíteni legalább meghallgasz és az már  nálam fél siker. Te vagy az egyetlen olyan ember aki előtt levetkőztem a különféle gátlásaim..Tehát hallott énekelni, látott reggel amikor kikelek az ágyból..smink nélkül és rohadtgöndör gagyihajjal..bizonyára azért mert együtt lakunk és mert amióta megszülettél ismerlek..De ez nálam akkor is nagy dolog*-*.Olyan vagy nekem mint egy igazi testvér, a maga jó és rossz oldalával együtt, néha már direkt szeretek civakodni veled :P. Tudod te olyan testvér vagy nekem akinél jobbat nem is kívánhatnék. Nagyon nagyon szeretlek drága Hugom♥



AnnaTM


tudod ez alatt az egy év alatt mondhatni minden megváltozott közöttünk, szinte külön váltak útjaink..nemtudom talán a múlt tart össze minket a rengeteg emlékkel de valahogy ha meglátlak olyan mintha elsem jöttem volna és minden olyan lenne mint régen, talán 8.ban.Ez a változás nem a te hibád, sem az enyém. Talán az élet alakította így, régen a legjobbak voltunk egymásnak..csak mi. Talán ez is volt annó a vesztünk, hogy nem voltunk képesek osztozni egymáson. Amit ha lehet ilyent mondani mára már nem is bánok, megismertem utána egy másik oldalad, sikerült megtalálnunk egymásban valami mást, valami újat ami egy örök kapocsként összeköt minket, mindenféle féltékenység és gyerekes hercehurca nélkül. Életem folyamán talán téged bántottalak a legtöbbször, hol okkal hol ok nélkül..amit már rengetegszer megbántam..mégis kitartottál mellettem ami azt hiszem számomra felemelő és hálát igénylő dolog.Végig kisérted életem nagy fordulópontjait de valahogy most úgy érzem a költözés átalakított mindent, minket..nem vedd rossznak ezeket a dolgokat kérlek, pusztán ez a véleményem.
Úgyanúgy szeretlek mint eddig, te maradsz nekem örökkéé a drága Ancsuuuuuuuuuuu♥
"Idegileg kikészítően" és Eszméletlenül Szeretlek^^ és még mindig meg van a közös jegyünk amire nem hiszem hogy nagyon emlékszel, de úgy vettük egymásnak hogy nem is tudtunk róla*-* a Strandpapucs(L)(H)..a kulcstartó&hüttőmágnees*-*



 Vió^^


Amikor megismertelek 9. évelején nem voltál szimpi sőt mondhatjuk úgyis, utáltuk egymást nem titok, így volt.De aztán idővel egyre jobba lettünk, talán azért mert én rájöttem hogy szerelmes vagy a Zoliba, és szemérmetlenül rákérdeztem amit igazán nem is lehetett tagadni:D ..Rengeteget beszéltünk erről és nálad makacsabb embert nem igazán ismerek azóta sem,aki ennyire tudja hajtogatni a hülye elméleteit.-.-" Sokat szenvedtem veled mire megértettél és megértetted mit miért mondok és végül nekem lett igazam..büszkefej*. Aztán idővel én is megbíztam benned, egyre inkább elmondtam a dolgaim. Nem tudtam előtted sokáig titkolózni semmilyen téren sem, ami kicsit bosszantó volt, de valahogy tee mindig tartottad, tartod bennem a lelket ami egyenlő azzal hogy SOHA semmilyen VÉLEMÉNYEMMEL NEM ÉRTESZ EGYET. Ami abban az adott pillanatban megőrít később annál inkább segít. Tudod nem említettem de rengetegszer tudtam hogy egyetértesz velem, de inkább nem mondtad, csak valami sejtelmes választ adtál hogy nehogy feladjam.Úgy vélem talán feléd mutatom ki leginkább a szeretetemet és veled tudatom legtöbbet hogy milyen fontos vagy, nemtudom miért van ez..de azért most is mondom hogy  piszkosul Szeretleeek és fontos vaagy*-*



Kat_**


Végül de nem utolsó sorban, nem véletlenül hagytalak erre a posztra.:) Először is elkell hogy mondjam hogy nekem mindig is Katinka^^ maradsz, de mivel tudom hogy a Katot jobban szereted így megtanultalak így hívni.:) Őszintén szólva a rád jellemző érzéseimet 4 szóba letudom írni ami nem más:
Tökéletes örök igaz barát.
Mégha ezen tényezőkkel nem is értesz egyet, mindegy és nem is lényeg mert én ezt érzem. Felsem tudnám sorolni mennyi de mennyi mindent köszönök neked, rengeteg mindent tettél értem..amit még életem folyamán egyszer remélem horonálni tudok. Te vagy az egyetlen ember akivel a kapcsolatom mondhatni semmit sem változott azok után hogy eljöttem. Ma csináltam egy kvízt amiben az jött ki hogy te vagy a szerencsecsillagom..(: igen, valójában ígyis nevezhetlek. Tettem s mondtam hülyeségeket az év folyamán de aztán rájöttem hogy úgysem menne az hogy ne beszéljek veled és hogy ne tudjam mi van veled.Nélküled úgy érzem teljesen elvesztem volna, de nem hagytad és valahogy mindig segítettél talpra állni.Úgy érzem nálad jobb barátot nem is kívánhatnék, ezért merlek a legjobbnak nevezni, mert számomra te vagy és nem a szó hétköznapi értelmében,remélem érted...Szerintem nem is kell tovább részleznem mert ha leírom ha nem úgyis tudod mit gondolok veled kapcsolatban, de ha nem akkor szólj szívesen elmondom esetleg leirom..:) Borzasztóan Szeretlek és borzasztóan fontos vagy ezért sajnos egy jódarabig méég elkell viselned.♥



Úgy érzem az idei évhez hozzájárul még egy személy akit inkább nem sorolnék az előtte lévőekhez hisz csak 4 hónapja ismerem de mégis fontos szereplő..
..méghozzá te..


..Viktóóória*.*


(jóó Viki ;) de én a Viktóriáát jobban szeretem:) Bizony tee, habáár egyszersem mondtam még neked, de rengeteg mindennel tartozom. Évelején te voltál az egyetlen aki oda jött hozzám és beszélt velem, pontosabban a szárnyaid alá vettél..:) Segítettél nekem a nevek megtanulásában, hogy mi merre van és igazán foglalkoztál velem. Ami borzasztóan köszönetre méltó és soha nem fogom neked elfelejteni. Az utóbbi időben kicsit eltávolodtunk egymástól amit nagyon sajnálok, de a jövőben igérem teszek ellene.:)
Köszönök Viktóriaa mindent.Már mondhatom azt hogy igazán megszerettelek.(L)




Miután mindenki végig olvasta akár a sajátját akár valaki másét két dolog feltűnhetett neki. Először is hogy talán egy év alatt nem láttatok tőlem ennyi szeretlek szót, ami csak úgy jött...De ez nem azt jelenti hogy nem szeretlek benneteket. Mert akkor az eszméletlenül nagy hazugság volna!!! Szerintem tudatában sem vagytok annak mennyire szeretlek titeket, de komolyan. Van akiért simán feláldoznám az életem vagy levágnám fél karom..Nem szeretek tömegcikként beszélni rólatok..hisz mindannyiótokat másképp szeretem és összehasonlíthatatlanok vagytok számomra, de akartam hogy ezt tudjátok. A másik pedig a "nyálas szívkiöntés" vagy esetleg lelkizés, úgy érzem ezt is néha tudtotokra kell adnom, valamiféle úton módon. Habár szerintem ezeket a dolgokat úgy is tudnia kell az embernek ha igazán ismeri a másikat hogy nem mondja de csak sajátmagamból kiindulva jól esik néha erről teljesen megbizonyosodni..soha, egyikőtöktől sem vártam el, hogy ugyan ez legyen a véleményetek velem kapcsolatban, hisz mindannyian másak vagyunk, és őszintén szólva nem is lényeges számomra a véleményetek, mert az a fontos amit érzek és én gondolok..amiknek a töredékét itt láthatjátok..:)

Vége az évnek

Vége az évnek.


Lényegében mondhatjuk hogy izgalmas, érdekes év telt el.
Rengeteg új élménnyel gazdagottam.
..mondhatni forradalmi változásokon mentem keresztül.
Úgy vélem eddigi blogbejegyzéseimet végig követve tudni lehet..
..milyen jó és rossz pillanataim voltak ezért csak..

Mindenkinek Nagyon Boldog Újévet Kívánok!!
Szeretetben, Egészségben és Sikerekbeen Gazdagon!*-*

2010. december 28., kedd

Felfogtam.

Felfogtam.

Úgy érzem felfogtam.
Elkellett telnie több mint 4 hónapnak mire megtörtént.
De megtörtént.
Mikor jöttem hazafelé az úton..
..talán a zene, talán a kusza gondolatok váltották ki belőlem..
..a megvilágosodáshoz szükséges érzelmeket.
Csak nyeltem, és néztem ki a sötétség álltal elveszett világba.
Semmit nem lááttam.
Egy idő után nem birtam tovább.
Kitört belőlem a sírás.
Sírtam és sírtam..
Nem is tudtam igazán hogy miért..
Mikor kibukott belőlem az a mondat:
"Nekem már ott nincs semmim, és itt sincs még semmim"
Elvesztettem mindent amim volt.
Ház, család, barátok..
stb.
Tehát minden ami egy életnek a velejárója.
Belekell törődnöm hogy én már Marcaliban mondhatni egy senki vagyok.
Egy távoli ismerős aki havonta egyszer benéz, tiszteletkört tesz.
Elkell engednem..















..nem ragaszkodhatok egy olyas valamiért ami rég nem tartozik már hozzám.
Eddig úgy ingáztam Marcali-Sopron között mint egy robot.
Semmi érzelem, semmi gondolat.
Jöttem, láttam, mentem.
Nem volt hiányérzet Sopron felé.
Semmi rossz érzés nem volt.
Már éreztem hogy valami most más lesz.
Hisz napokkal az utazás előtt teljesen bevoltam zsongva..
hogy újra OTTHON?!
Otthon..:)
Bizony számomra akármennyire is fura de Marcali az otthonom.
Sopron pedig az itthon.
Nem direkt de tényleg így van..
Érdekes.
Mostmár tudom mi a helyes út, mit kell tennem.
Márcsak erő kell hozzá hogy fellülkerekedjek önmagamon.
Remélem menni fog_

Karácsony

Karácsony.

Karácsony a szeretet ünnepe.
Legalábbis ezen a néven fut már évszázadok óta.
Egyik pillanatban imádom, a másikban utálom.
Igen.
Az mindegyiknél ugyan-ugyan az.
Az álca.
A Boldog család, papa, mama, gyerekek..együtt mindenki.
Nekem ez alapjába véve semmiképp nem jöhet létre mert ugye elváltak a szüleim.
Jó a nagyszüleim is de ők azért elviselik egymást.
Néha imádom az egészet..
Hogy juuj legalább az évnek ezen az egy napján együtt vagyunk..
...és olyanok vagyunk mint egy tökéletes család, BOLDOGOK.
Máskor pedig pont ez készít ki, játszuk mindannyian itt a nagy állszentet..
..hogy jaaj de jóó együtt mindenki pedig közben tudjuk hogy örülünk hogyha vége.
Mindenesetre az én családom hozta a formáját idén is.
Éppenséggel örülök hogy nem lett katasztrófa.
Nem várom el soha hogy szét csókolgassák egymást.
Ugyan miért?
De annyit hogy egy légtérben kibirják igazán megtehetnék.
Öröm volt végignézni abban a másfél percben..
ameddig a testvérem bontotta az ajándékokat végignézni a családon.
Mindenki arcáán MOSOLY volt.
Nem egymás irtánt hanem az élmény miatt.
Örültem csak álltam és néztem..
nem értették miért, azt hitték baj van.
Csodáltam.
Örökké a szívembe akartam zárni azt a képet.
Mert az a pillanat csodás volt.
Aztán jön a valósáág és igen rögtön az üvöltés.
A vacsora olyan feszültségben telt..
..attól tartottam hogy mikor reped szét az asztalon lévő pezsgős pohár..
..az egymásnak küldött szavak nélküli dühtől.
De semmi nem érdekelt.
SEMMI.
Csakhogy mindenki együtt van.
A család.
A boldog család.
Akárhogy alakult továbbiakban az este, boldog voltam hisz az az egy pillanat.
Amikor mindenki szeme csillogott egy fényévnyi boldogságot adott_

2010. december 23., csütörtök

2010. december 22., szerda

Zavar

Zavar.

Totális képzavarból oly könnyedén kilábalni.
Lehet ilyent tenni??
Talán igen..talán nem.
Nem tudom.
Oly könnyedén elszállnak a gondok amik előtte totális fájdalom halált nyújtottak.
Nem értem saját magam.
De akkor miért várom hogy mások megértsenek.?!
Egyetlen egy ember aki megtud érteni...
Őt sem értem miért...:)
Talán egy nap mindent megértek..
Hisz a remény hal meg utoljára..

2010. december 20., hétfő

2 éve

2 év*-*

Két éve..2008.december.20.
máár este 6 órakor izgulva ülök az alsó szinten a nappaliban.
Várok..
Alig várom már hogy az óra 19:30 percet mútasson..
Felcsendüljön a számomra oly izgalommal teli sejtelmes hang.
A MEGASZTÁR kezdődallama.
Igen..talán életem egyik legcsodássabb napja volt.
Reggel izgalommal kelve mentem iskolába..
ahol végignéztük a szokásosnak mondható karácsonyi műsort.
Nem maradtam ott, rohantam haza..
Szilvi néni a rajztanár a kapuban megállított hová rohanok..
mikor elmondtam csak annyit mondott imádkozom énis hogy ő nyerjen..
Mielőtt a műsor elkezdődött..
alkoholos filccel készítettem egy fehér polóra
Viktoros szöveget szivecskéket és büszkén azt viseltem..
..majd A4-es lapokat összeragasztottam és mindenféle búzdító szöveggel láttam el.
Remegtem nem tudtam meglenni a helyemen..
Mintha az életem múlt volna az egészen.
Talán igen, tényleg az életem függött tőle.
Simán meghaltam volna csak azért hogy nyerjen..
Talán a hitem és minden más segített abban hogy nyerjen.
Mert NYEEERT!!!!!!!!!!





















Életem egyik legboldogabb pillanata volt.
Nem újjongtam nem csináltam semmit, hisz tudtam.
Annyira szerettem ezt az embert hogy szavakba nem lehet foglalni.
Másfél év, bizony amikor a nap 24 órájából 25 ön rajta agyaltam.
Mindent tudtam, mikor hová megy napi - óra pontosságra.
Olyan kérdést felsem lehetett tenni amire én nem tudtam a választ.
Kortörténelmi kislexikont pikkpaakk tudtam volna írni.
Arcreakcióját ismertem minden mozdulatát értettem.
Egyszerűen imádtam.
Hm.. múlt idő.
Igen, múlt időben beszélek.
Változtam, én is és ő is.
Rengeteget nosztalgiáztam..
Rájöttem az a Király Viktor akit én 13 éves fejjel annyira imádtam..
Nem az..akit most 15 évesen szeretek.
Szeretem, hazudnék ha azt mondanám hogy nem.
De régen belebetegedtem abba ha egy újság nem volt meg amiben puszta 3 soron és 5 cm-es képen szerepelt.
Állandóan csak róla beszéltem, olyan fura ezt kimondani de tényleg.
Csak-Csak róla.
Kedves Annamari, ezt te tudod talán a leginkább tanúsítani..:)
Minden egyes riportot láttam, több mint 7000 fényképem van róla..
Szerintem az emberi mentalitás és normálisság határát súroltam.
Egyszerűen imádtam.
Mára már ez más.
Megváltozott, szerény visszafogott kedves kis énekesből..
..sajnos egy beképzelt ember lett..vagy inkább flegma?!
Nem tudom..
Mindenesetre nem az aki volt..
Dee néha igen, és akkor méég érzem azt a fanatizmust magamban mint annó.
Megjelent a legújabb videoklipje..
egész nap vártam a tv-ben hogy végre láthassam a legelső vetítéskor..
hozzákell tennem ez most szombaton volt.
Amint kapható lesz a cd-je első dolgom lesz megvenni.
Mert tisztelem és szeretem annyira..
hogy ha már az életemnek másfél éve róla szólt.
..akkor az felejthetetlen.
És szerintem hogyha még ezen a pályán marad 30 év múlva is ezt fogom tenni.
Mert szeretem.
Talán az idő is hozzájárult ahhoz hogy már épp ésszel fogjam fel a dolgokat.
Örök kedvencem marad bármi is történjen, aktív vagy inaktív közszereplő képpen.
Hisz mégis csak ő a Király Viktor..
az az ember aki bizonyos napokon az utolsó megmentőm volt*-*

(Hozzáteszem, külsőleg méég mindig úgyanolyan jónak találom mint akkor,
 bár nekem hiányzik a haja..:( úgy jobb volt;)

De azok a szemek ahw*-* változatlanok akáár mint kéét éve ilyenkor♥

2010. december 19., vasárnap

♥ (8)

*-*  ♥ (8)

"Elveszett néhány év
de végigkísért egy hang, egy név
ki voltam még gyermekként
vajon hogy néz most rám?
vajon hogy néz most rám?

Semmi sem jól történt
Mit álmodtam, porként hullott szét
De ha bízni tudsz bennem még
Tán átírhatnám
nem késő tán

S a zongorán újra szól egy dal
hogy hangszerbe zárt szívem él
tartozom még egy álommal
S hangom után talán megfordul a szél

a hétköznap álarcát hagytam,
hogy végleg rám rakják
kilépek az ajtón át, ez egy roskadó ház
s te a fényben ott vársz

S a zongorán újra szól egy dal
hogy hangszerbe zárt szívem él
tartozom még egy álommal
S hangom után talán megfordul a szél
s fény gyúl mindenhol

ááh

A zongorán újra szól egy dal,
hogy hangszerbe zárt szívem él
de tartozom még egy álommal
S hangom után talán megfordul a szél

Elveszett néhány év
de végigkísért egy hang, egy név
ki voltam még gyermekként
ugye büszke vagy rám?
ugye büszke vagy rám?"

Változtam

Változtam.


Véget ért az X factor.
Van ki örömteli boldogsággal fekszik ma le.
Van aki pedig a bánata viszi álomba.
Változtam:D
Ezt örömmel mondom.
Két évvel ezelőtt..
Borzasztó, idegeket rengető izgalommal vártam.
Legyen 2008.december 20.a a NAGY NAP.
Erről majd holnap fogok igazán mesélni.
De két éve..mint valami óvodás már 6 órakor a tv előtt ültem..s vártam.
Iskolából rohantam haza..
Nem is tudom..nem emberi módon viselkedtem.
De hittem, hittem tiszta szívemből abban hogy az a mérhetetlen nagy vágy.
Az a borzasztó nagy rajongás, szeretet értelmét nyeri és megkapja végső jutalmát.
Mára sokat változtam.
Úgy érzem, ezt örömmel kell hogy mondjam.
Érettebb lettem.
Pontosabban emberi módon tudom kezelni az őrült fanatizmusom.
Örültem persze, sikonyáltam üvöltöttem amikor kimondták hogy "Vastag Csaba"
Hisz mint már többször hangoztattam már több mint 3 éve szeretem.
A popdaráló óta.
Sokszor hangoztatom hogy számomra ő a tökéletes pasi.xD
Nah ezt nem kell komolyan venni mindig:D
Csak elfogultságom kicsapongása..
vagy talán a romantikusság,érzékenység és a szexualitáás
ötvözetének a megtestesítője képpen mondtam.(:
De a Nicolasnak is nagyon örültem volna.
Egy ős tehetséég 1000 ember közül felismerném a hangját*-*
Csupa szív ember.
Amire kiakarok pedig lyukadni az az.
Hogy talán két éve esküszöm belehaltam volna hogyha nem nyer Király Viktor.
Lehet hülyén hangzik és könnyű ezzel dobálózni.
De én igen is ezt éreztem.
Hogy egyszerűen minden hitem benne volt.
Most már nincs így.
Megviselni megvisel.
Végképp hogy mindkettőt nagyon szeretem.
De mégis örülök hogy emberi fejjel tudok gondolkozni.
Jó persze mikor a Kállay Saunders András kiesett..
Órákig sírtam és hozzám nem lehetett szólni..kerestem a megoldást.
Megtaláltam.
És büszke vagyok magamra hogy már ennyire jól kezelem a dolgokat.
Mindig azt mondtam mikor kezdődtek ezek a tehetségkutatók.
"Most megtalálom az új Király Viktoromat"
nem_
Király Viktor csak egy van.
és valakiért rajongani úgy ahogy őérte rajongtam egy életben egyszer lehet.


(Megkell jegyeznem, hogyha nem értetted az elöző bejegyzésem..vagy értelmetlennek találtad akkor csak szólj és elmagyarázom;)

2010. december 16., csütörtök

az idő

Az idő

Talán most tűnt fel igazán..
talán most érzem igazán..
hogy milyen gyorsan szalad az idő..
Hm..annyi minden történt velem az elmúlt egy évben..
mégis mintha tegnap lett volna.:)
Életemben először vizsgáztam angolból..
akkora nagy szó számomra..
középső padsor második sor.
Annyira féltem..
izgultam...
talán ott bízonyíthattam magamnak először igazán..
hogy képes vagyok ráá..
és hogy persze menni fog.
Méég mindig megvan a collossal..
még most sem tudom hogy kell írni:)
pedig már egy éve a tulajdonomban van.
Még most is megvan, tegnap használtam*-*
Néha elgondolkozom azon
 hogy valójában mennyi jó dolog ért ebben a 365 napban.*-*



















Rengeteg_
Természetesen nem volt mindig minden mézesmázas..
de úgy érzem önmagamhoz képest tűrhetően viseltem a dolgokat.
Hisz ha lehet mondani teljesen átalakult az életem.
Egy éve ilyenkor..
hm reggel a Lilivel beszélgettem az emeleten és néztük a havat..
amint az Anna és a Niki beleírják a hóba hogy "BOLDOG SZÜLINAPOT"
 mert akkor volt éppen valakinek a szülinapja..
pontosabban ma is minden bizonnyal.:D
Akkor még nem tudtam elképzelni milyen is lesz most az életem.
Annyi sok reményt fűztem annyi emberhez.
Mondhatni lehet olyan naív voltam.
De hiszem azt, hogy mindig minden okkal történik.
Rengeteget változtam, van aki szerint jó s van aki szerint rossz irányba.
Lényegében ugyan az maradtam aki voltam, talán kicsit értelmesebb és mégis más.
Itt élek Sopronban.
Már több mint 4 hónapja.
De miért érzem még mindig úgy hogy elsem jöttem??
Lehet azért, mert talán a lelkem még ott van.
De nem, már kétlem..
Szerintem pusztán annyi, hogy elsem szakadtam az igazán fontos emberektől, dolgoktól.
Persze ez alatt nemkeell az egész várost és az iskolát elképzelni.
Az emberek és a dolgok száma összesen 5-6 darab.
De úgy érzem nekem ennyi épp elég.
Hisz egy idő múlva már teljesen megszokom az ittlétet.
De a szívem akkor is ottlesz ahol én szeretném.
Senki és semmi nem tud ettől megfogsztani akkor hogyha én ezt akarom.
Nem értek azzal egyet hogy a környezet befolyásolása vagy másféle érvelések.
Hülyeség.
Lehetetlen eldobni csak úgy eldobni a szívedben összegyűlt dolgokat csak mert előtted megnyílik egy új és más világ.
Sokan mondták majd biztos elfelejtem őket..majd bevonz a soproni élet.
Ugyan.
Nemkell itt senkit sem álltatni.
Százszor előbb felejtettek ők el engem.
De nem baj, csak éppenséggel ne fogják arra hogy elköltöztem..
Mert ez a legkönnyebb kifogás.
Mert igen is van olyan ember aki szerintem ezt cáfolni tudja.(:
Nem kapott el a soproni őrület nem lettem beképzelt.
Az vagyok aki voltam, egy éve reggel a fizika teremben.
Csak lehet hogy már nem mindenki akar annak látni.
Erről nem tehetek..
Mert talán akkor soha nem is ismert igazán..

2010. december 15., szerda

Megbecsülés

Megbecsülés..

Ma egy pillanatra szó szerint kétségbe estem..úgy...
Nem tudom mi történt, de belémnyilalt valami.
Valami régi érzés ami most hirtelen újra feltört.
Régen éreztem ilyent..
Tévedés ne történjen..nem rossz érzés ez.
Fura_
Ez a legmegfelelőbb szó rá..
Meg persze elgondolkodtató..
Leginkább pedig az volt a meglepő hogy
 egy olyan ember váltotta ki ezt belőlem akitől nem vártam.
Mivel nem olyan régóta ismerem, ezért ő sem ismerhet engem annyira.
De rádöbbentett arra hogy talán egy kivülálló jobban láthatja a helyzetet..nemtudom..
De rávilágított mindenre, ami a költözésben és a barátságban kételyt váltott ki belőlem.
Azt hiszem ez köszönetre méltó.
De vajon mi köze van a fura érzésnek ahhoz hogy rájöttem valamire??
Talán pont maga a fura érzés egyenlő a rájövetellel.
Rájöttem rengeteg olyan dolog folgalkoztat amit már rég hagynom kellene.
Itt gondolok emberekre, emlékekre és sok sok mindenre.
A fura érzés pedig az hogy nem becsülöm meg igazán azt amim van.
Ez elszőrnyített.
Általában örültem annak tényleg amit a sors nekem adott.(persze a jónak)
De valahogy hálátlannak érzetem magam..
Átgondoltam az eddigi életem.
Mindent megkell ezentúl becsülnöm bármiről is legyen szó.
Ha jó ha rossz..
Tennem kell azért hogy hálás legyek, tiszeletre méltó hálásnak lenni(:

2010. december 13., hétfő

Álomvilág

Álomvilág*-*


Álomvilág színesen ébred a fénye.

Álomvilág ma neked szól még a dal.

Álomvilág, amiből fel kell, hogy ébredj.

Álomvilág most vége.

Nézz, vissza még ne legyen fájó a búcsú.

Nézz, vissza még szeret itt pár jó barát

Nézz, vissza még akad egy életre emlék.

Nézz vissza még, most vége.

Ne bánd minek a könny mosolyod, add, és úgy köszönj

Vár rád majd egy újabb folytatás

Menni, kell, akad egy út, ami a jó irányba fut.

Lépj rá az majd végig járható.

Légy jó, ami szép volt a tiéd, ne fakuljon meg a kép.

Amíg élsz a szív dalát, vidd tovább!

Vidd tovább!!!!!

emlék(:

Emlék*-*

"Tudom mi bántja a szívedet,
Add nekem most a könnyedet,
Az álom lassan véget ér,
A remény mindig megmarad
A lelkedben él,
S mi emlékszünk majd rád,
Ne félj!


Csak vidd tovább a dalt,
Hisz mindig veled tart,
Ha kihunynak a fények,
Szívedbe akkor is ott él majd.


Csak vidd tovább a jót,
Hogy hangod bele szólt,
S ott éljen benne,
Hogy nem csak álom volt.


A remény mindig megmarad,
A lelkedben él,
S mi emlékszünk majd rád,
Ne félj!"

2010. december 9., csütörtök

Múlt zenéje:)

A múlt zenéje.


"Vártam rá, hogy lássam még,
hogy rám is nevet az ég.
Elképzelt álmaimban éltem,
Sok évet már, egy perc most nekem is jár.

Tudtam, hogy megcsinálom egyszer,
csak kapjak egy esélyt, mi rég már szívemben él.
Hangokkal szőttem át a csendet,
Mint színes, új ruhát,
S, álmom végre hazatalált.

Nézz rám, érted írtam minden hangom át.
Hallgasd hát, éld át a legendát, a holnapunk,
mi a csillagokban állt, mind valóra vált!

Csak volnék már, ki lennék rég,
De kínoz ma is a kétség!
Mit kéne önmagamból adnom,
hogy bennem lásd, ki adhat valami mást!

Tudtam, hogy megcsinálom egyszer,
csak kapjak egy esélyt, mi rég már szívemben él.
Hangokkal szőttem át a csendet,
Mint színes, új ruhát,
S, álmom végre hazatalált.

Nézz rám, érted írtam minden hangom át.
Hallgasd hát, éld át a legendát, a holnapunk,
mi a csillagokban állt, mind valóra vált!

Az égen át egy dallam szállt,
hívott engem, rámtalált a boldogság.Húúú
nem értem még mit kínál,
de engedem hogy hulljon végre csillagpor rám!"

2010. december 7., kedd

a napokban akadt a kezembe.

A napokban akadt a kezembe..

"Kedves Aletta!
Nem vagyok nagy irónő, nem tudok ódákat zengeni
 de röviden, tömören leirom érzéseim.
 Azért kézzel irom mert tudom, hogy szereted az írásom:)
 Annyira örülök, hogy megismerhettelek,
 nálad szókimondóbb és ilyen jól megfigyelő csajt még nem láttam.
 Szeretném ha tudnád,
 hogy soha nem felejtelek el téged ha elmész
 és ugyanúgy szeretném veled tartani a kapcsolatot.
 Annyi mindent köszönhetek neked,
 mert mindenben segítettél nekem bármire volt szükségem bármikor.
 Ami a legfontosabb hogy egy IGAZ BARÁT vagy.
 Biztos vagyok benne,
 hogy rengeteg barátod lesz Sopronban is és abban is biztos vagyok,
 hogy tökéletesen megállod a helyed.:)
Nagyon nehéz lesz itt hagyni mindent, de sajnos muszáj lesz :(
De mi mindenben melletted állunk és imádunk! Szeretünk de nagyon!:)
 A vicces és meghökkentő msn-es beszélgetést sem lehet elfelejteni,
 ahogy barátokká alakultunk és ahogy feltétel nélkül megbiztunk egymásban.
Köszönöm^^. És a kedvenc jeleid sem felejtem-> a reflexből jövő xD a fülecskék^^
 és olykor a szomorú arc :/.
Furcsa lesz nélküled és nagyon nehéz is mivel pótolhatatlan vagy!
 Szeretlek és sosem felejtelek. Sok sikert a Soproni életedhez!

KÖSZÖNÖK MINDENT!^^

SOSEM FELEJTELEK!<3"

Azóta mennyi minden történt..
mennyi minden változott..
de mindig is megtartom emlékbe..
hogy ilyen is volt egyszer...(:

2010. december 5., vasárnap

téli álom

Téli mese..*-*

Csak gondolj bele!
 Ott állsz egy sötét, hideg utcán.
 Már majd' megfagysz a téli éjszakában, mikor meglátod Őt.
 Ajkad mosolyra görbül, és hirtelen azt is elfelejted, ki is vagy.
 Csak Őt látod magad előtt. Gyönyörű kék, csillogó szemeibe bámulsz.
 A körülötted lévő vakító, fehér hónak sincs olyan csodálatos színe, mint mosolyának.
 Egyszer csak észreveszed, hogy közeledsz felé. Lassan lépkedsz,
mert félsz, hogy esetleg szertefoszlik. Arra gondolsz, nem valóság.
Nem lehet valóság. De mikor széttárja előtted karjait,
 a szíved hatalmasat dobban és rádöbbensz, hogy tényleg ott van.
Lépteidet meggyorsítod, hogy végre izmos karjaiban tartson.
Egy kisebb fajta áramütés ér: megölelt.Szorosan húz meleg testéhez.
Behunyt szemmel hozzá simulsz és erősen öleled,
hogy örökké a tiéd maradhasson.
Szinte megszűnik körülötted a világ és csak te vagy meg Ő.
Csak ti léteztek. Semmi gondod sem maradt.
A sötétség, a tél és a fagy egy csapásra szétfoszlott.
Már nem is fázol, pedig Ő is csupán csak egy pólóban ölel át téged.
Mégis forróság önti el a tested mindenegyes zugát.
Már szinte úgy érzed, nyár van. Fejedet mellkasára hajtod, fehér,
lenge pólóját szorongatod, és közben beleszagolsz.
Örökre az emlékeidbe akarod vésni csodálatos illatát.
Érzed, hogy Ő is beleszagol a hajadba.
Egyik kezét végig húzza a hátadon,
a másikkal pedig még szorosabban magához ölel.
Boldogabb már nem is lehetnél. Nem akarod Őt soha elengedni.
Soha.
De aztán valami furcsát érzel. Már nem érzed az illatát.
Karjait, amint maga köré fon.
Villámcsapásként ér a tudat, hogy soha nem is volt ott. Csak pislogsz.
Könnyeid a fehér hóba csöpögnek. Minden valóságtalan volt.
Égszínkék szeme, hófehér mosolya és forró ölelése.
Az illatát a tudatalattid érzékelte csak. Te nem.
De azt, akkor is emlékeidben őrzöd, akár hamis, akár nem.
Egyszer csak azon kapod magad, hogy újra fázol…

2010. december 3., péntek

reménytelenség

Ez a nap a reménytelenség napja..

Mindig is éreztem hogy a számoknak nagy jelentősége van az életemben.
Talán a hitem találom meg a számok rejtelmeiben.
Imádom a számokat..
Aki ismer, tudja mennyire sokat jelentenek nekem..
Mindenem a 6-os szám..
Olyan mint egy örömteli emlék vagy nem is tudom..
Meghallom hogy hat és mosoly görbül az arcomra*-*
Szeretem, minden hitem a 6os számban van.
Talán ezért mondtam..hogy a reménytelenség napja.
Hülyének lehet nézni, nem ti lesztek az elsők.
De én tudom hogy soha semmi nem történik véletlen.
A Király Viktor szavazói kódja a 6 volt.
Aztán a Kállay Saunders Andrásnak is..
..és a Vastag Csabinak is.
Hittem a 6osban mindenek felett...















Olyan dedósul hangzik tudom de mégis.
Éreztem hogy ő fog nyerni tudtam.
Az életemet simán rátettem volna, mert annyira éreztem.
Így volt ez az Andrásnál is.
Az elején.
Aztán ahogy teltek múltak a napok éreztem hogy ez az energia a 6sban foszladozik.
Nem értettem miért..tényleg nem.
Aztán a végén mikor kiesett ( :'( )
Teljesen összetörtem..bántott..
Persze az is hogy kiesett de legfőképpen hogy a 6-os nem állt ki mellettem..
Csak ültem..sírtam és gondolkodtam..
Aztán rájöttem..rájöttem mi volt ami legyőzött..
Tudom és biztos is vagyok benne hogy ez az oka..
Nem fogom elmondani, de én tudom.
És megnyugodtam..éreztem hogy nem a 6-os hagyott el engem..
Pusztán legyőzött a másik..
De soha semmi nem történik véletlen.
Nem fogom hagyni hogy legközelebb legyőzzék a hatost.
Tehát engem_